Szólás-szabadság

Műfaj: Slam poetry

Hatodik nap Isten megteremtette az embert, hetedik nap pedig hozzájuk a törvényt.
Azt, amit még a saját fia is a kenyérrel együtt szegett meg.
Hát akkor miért baj, hogy vágyom a saját gondolatra? Hogy engem nem tör meg /egy/ vény sem.
Konkáv szeretnék lenni egy konvex népben.
Szerintem, ha nekem gyerekem lesz, neki már kötelezően az lesz a második neve, hogy Cenzúra.
És hiába kerül majd a kezébe ceruza,
Ha a saját gondolat tiltottabb lesz mint a kender.
Pedig az önálló gondolattól lesz az ember igazán ember.
Attól, hogy azt mond, amit akar.
Hogy körömmel próbál a padlóba vésni valami maradandót.
Azért a padló, mert a papírra már nem futja, nincsen rá keret.
Hát a szólásszabadság akár ingyen is a tied lehet!
Értsd, csak bármikor, bárkinek az őszintét kell mondanod.
Tegnap bemondták a rádióban, hogy az egyik vendégük: szólás
Már odafele elvesztette a szólás-szabadságát.
Kereste azt a Moszkván, de azt lezárták, mert elfújta onnan a Szél(l) Kálmánt.
Szó, láss már túl a túlcenzúrázott szavaidon,
Hiszen a szabadságod ott áll, ott benn, a kordonok mögött.
Csak némán hallgatja, hogy egy politikus Istent szinkronizál.
Körülötte mindenki hallgat, csak némán szül szitkot a sok gondolat.
Mert itt gond a gondolat.

Új alkotás feltöltése