Semmi köze a szólásszabadsághoz…

Műfaj: Slam poetry


Elsuhan, mint sárga rozsdás
villamossal a pesti,
De ha visszajő, nem lesz rest
az esti,
A hely egy omladozó panel
lakás, éppen egy graffitis festi.
Rágyújt, száll a füst.
Benne forr az üst.
S csak fúj...és fúj,
Ez most nem a megszokott, ez
valami új.
Színkavalkád, s a réteg elrejti
a valóját.
Nem gondolkodik , nem
realizál.
Csak festi lényének valóját.
Amit elrejt egy maszk.
Ugyan te mit adsz?!
Te csak elveszel, s nem teszel.
Vársz, tétlenkedsz,
eszméletlenül elmélkedsz.
Megpróbálod megragadni, de
ma nem sikerül.
S fáj, fáj, hogy újra elkerül.
Talán legközelebb előkerül.

Új alkotás feltöltése