Levetkőzés

Műfaj: Esszé

„ – Hát, ezt szeretném kérni, hogy hozzák le feltéve, ha tetszik önnek – mondtam a főszerkesztőnek félénken, igencsak halkan.
- Tényleg ezt szeretné? – kérdezte megilletődve, és visszatolta szemüvegét az orrára.
- Nem kellene?- kérdeztem vissza zavaromban.
- Na jó, akkor most elmondom önnek, hogy miért nem való ez semmilyen médiába ahelyett, hogy letudnám egy „Hívjuk majd-dal”, de csak azért, mert illuminált állapotban vagyok- válaszolt, és meghúzta újra a kis laposüvegét. – Hol is kezdjem? Először is, ön szerint erre van szüksége az embereknek? Ez itt már nem a Nyugat évszázada, itt nem lokális vagy globális problémákról írunk, hanem csak és kizárólag olyan dolgokról és olyan formában, amit a szomszéd Józsi bácsi is meg tudna fogalmazni. Ebben a korban senkit sem fognak érdekelni a metaforái vagy alliterációi, most az a fontos, hogy mennyire tud bólogatva egyetérteni és sodródni az árral.
Másodszor, kérem, ne legyen naiv, az átlag olvasó ezt se nem tudná, sem akarná felfogni. Nekik olyan álhírekre van szükségük, amiket unalmukban akár ők is kitalálhatnának. Akik megveszik a lapokat, semmilyen üzenetet nem várnak el egy cikktől, pusztán csak egy náluknál butább celebbel akarnak olvasni egy interjút, ezzel megnyugtatva magukat, hogy ők annyira nem is együgyűek. Ezért szokott mellette lenni kis egyszerű sodoku is, bár nem minden lapomba szerkesztem bele, mivel van, aki nem tudja még azt sem megoldani.
Harmadszor hiába megy bármelyik másik laphoz, ott ugyanaz lesz a válaszuk, vagy annyi sem, mint nekem. Talán megpróbálkozhat egy nagyobb könyvkiadónál, de ha megfogadja a jó tanácsomat, inkább ír egy szexkönyvet valami nyálas történettel, amit meg lehet filmesíteni valamilyen ünnepre, úgy legalább meg is gazdagodna. Vagy akár írhat gazdaggá váló emberekről hatalmas közhelyekkel, illetve testépítő vagy összeesküvésről szóló könyvet.
Azt kell megérteni, hogy először a társadalomnak kell felnőni ahhoz, hogy bármilyen tartalommal bíró gondolatot írhasson, viszont erre szerintem akár a haláláig is várhat, akkor sem fog bekövetkezni be. Mindig csak az ellenzéki párt erőlteti a polgárosodást, de mikor hatalomra jutnak, erről hirtelen megfeledkeznek, és itt jegyezném meg, hogy a médiumok nagy rész pártok kezébe van. Azt se felejtse el, hogy volt egy Kádár-rendszerünk. Legfőképpen azok, akik akkor voltak gyerekek, most ők nem mernek kimenni az utcára, mert ösztönösen beléjük lett nevelve, hogy ha kinyitják a szájukat, jönnek értük a fekete kocsiban a kalapos bácsik.
Inkább féljen a mostani tinédzserektől, mintsem, hogy bízzon bennük. Ha a kormány az új választóknak egy okostelefont adna internetkapcsolattal, abszolút megnyerné. Itthon szólásszabadság van, csak nem jövedelmező olyat írni.
- Maga egy geci. - politikailag korrekt válaszommal nyugtáztam, hogy ezt jól elkúrtam.
Ezen jót nevetett. Egy szóval sem tudtam bírtam szólni ő pedig győzelemittasan, kezeit a hasán összekulcsolva, mégis kicsit mélabúsan ült a drága íróasztala mögött, miközben a szivar már majdnem elégett a kis tálkában. Ha bárki azt mondja nekem, hogy Amerika, az ő alakja ugrik be.
Leesett állal szótlanul és ledöbbenve indultam az ajtó irányába
- A viszontlátásra! – köszönt el tőlem cinikusan.
- Viszontlátásara! – léptem ki az ajtón teljes összezavarodottságomban.”
Gépeltem be hajnalban a blogomra, ma már csak jót nevetve ezen, miközben a reggeli kávémat iszom egy cigarettával a számban.

Új alkotás feltöltése