Higgy benne, hogy lehet más, és eljön az új felvilágosodás

Műfaj: Slam poetry

Rasszizmus. Tulajdonképpen én még soha nem éreztem ezt a bőrömön,
Hiszen fehér és nem barnás vagy sötét színű a börtönöm
Melyben létem tengetem a következő váltásig ezen a Földnek hívott közönyön.
Aztán soha nem lehet tudni: az ezutáni körben talán nem lesz szülőm, ki a szorult helyzetekből kiment, elzüllök, rossz leszek, és talán majd sokkal több lesz rajtam a pigment.
Pigment. Pig men. Azaz disznó férfiak. Ez is egy fajtája ám a negatív diszkriminációnak!
Diszkrimináció... Emigráció! Ártatlan emberek vagy terroristák?
Ebben nem foglalnék most állást, a túlságosan mainstream vonalon biztosan sokan osztják éppen erről az áldást...
Szóval disznó férfiak. Az már majdnem medvedisznóemberek. Következtetésképp mára a férfiak csupán szőrevesztett medvemberek?
Addig hergelnek az ilyen vélemények, míg valakit meg nem verek!
Na, azért ezt nem kell komolyan venni, hiszen a családon belüli erőszakot én is elítélem. Nem nyelvbotlás, családon belüli.
Hiszen mind tázsvírek' vagyunk valahol a szívünk mélyén, akármennyire is próbáljuk ezt a tényt lehúzni a WC-n.
Legyen a másiknak akármilyen bőrszíne, orra, vallása vagy fétise, egy fajba tartozunk... És bár különböző módszerekkel, de ugyanaz után kutatunk: B-O-L-D-O-G-S-Á-G
Ezt elérhetjük jó és rossz tettekkel, szóval csak kettő van: a jó és a rossz ember.
Nem lehet egy egész etnikum rossz, nem veszi el minden bevándorló a magyarok munkáját, ahogyan nem minden KGB-s orosz.
Nem minden cigány él abból, hogy rabol,
Elég ha megnézzük: nem csak velük van tele minden egyes rab-ól.
Szóval nem szabad általánosítani... Mindig a személyt kellene néznünk, és nem a hovatartozást.
Bár tudom, neked is az az első gondolatod, ha meglátod facebookon, hogy "származási hely: Miskolc, Avas",
Hogy az illető első hozzád intézett mondata az lesz: "He more, most jövök a sínek mellől, vigyé' má' el a MÉH telepre, mert csak úgy húzza a zsebeim a sok rézkábel meg a vas!"
Sztereotípiák világában élünk... Sztereotípiákéban, amit szélsőségek alapján írtunk,
Emiatt van, hogy néha muszlimokat, néha négereket, néha pedig zsidókat irtunk.
A rémhírterjesztőkre hallgatunk, csak VONA-kodunk, és nem merjük megismerni a többiek valódi arcát...
Hogy ez miért van, miért nem vívjuk már meg végre az igazi felvilágosodás harcát?
Azért, mert természetünknél fogva félünk az ismeretlentől és a tőlünk eltérőtől,
Pont úgy, ahogyan kiskorunkban az ágyunk alatt lapuló szörnyecskéktől.
A történelem során eddig mindig is elkülönültünk,
A fákon, később a barlangokban, majd a villamoson a nem megszokottaktól inkább külön ültünk... Vagy álltunk, ha kellett.
"Csak mert nehogy hozzámérjen már az a telt ajkú, nehogy felrobbantson az a turbános, vagy nehogy a szemembe nézzen az a sárga! Várjunk... Van neki egyáltalán szeme?! Még a végén elkapok valamit, vagy engem kapnak el! Te jószagú cigánypecsenye, menekülnöm kell!" Tejóisten.
Az emberi butaság néha fáj. Mégpedig mindkét oldalról. Hiszen aki már lassan a szomszédunkban lapul, és azt kiabálja vadul minden keresztényre, hogy "gyaur", szintén nem százas.
Pedig, ha MINDEGYIKÜNK venné a fáradtságot, és felismerné, hogy nem csak kisebb csoportok, hanem a nagy egész része is, egy jobb hely lehetne a világ,
És talán több ember arcára költözne egy valódi, sejtelmes, felfelé ívelő görbe, ami már nem olyan mű, mint a tápoldaton nevelt virág.
Hiszen társas lények vagyunk, és boldogsággal tölt el, ha minél több alakkal léphetünk interakcióba.
Ezért kellene, hogy többünket kezdjen érdekelni, hogy mi van az utcán velünk szembejövő arc mögött, mint az, hogy mi került bele a Tescoban az eheti akcióba...
Már csak magunk miatt is. Mert minél több különböző élettel és véleménnyel találkozunk, annál többek leszünk mi is, akár egyetértünk majd velük, akár nem, akár egy idős muszlim úr lesz a beszédpartner, akár egy ázsiai gimis...
Csupán az elszántság kell ehhez az egészhez. És a kíváncsiság. És egy csipetnyi elfogadás. Nameg a vágy felfedezni valami újat.

Aztán ki tudja... Talán a végén ráébredünk, hogy nem is különbözünk annyira.

Új alkotás feltöltése