Születésnap

Műfaj: Novella

- Úgy hallottam, hogy a régi laktanyában vannak elszállásolva.
- Igen, igen…
- És hogy vannak vagy több ezren is!
- Igen… igen…
A második alany már lassan-lassan kidőlni látszott, a magát okosra ivott férfi azonban folytatta az eszmecserét, látszólag már csak magával. Azonban, mint egy átlagos, hétköznapi estén, ma is sokan voltak a kocsmában. A hazafelé tartó munkások benéztek egy kis italra, de akadt olyan is, aki ezt követően vette az irányt a gyárba. A televízióra figyelt a többség, izgalmas Bundesliga meccset követhettek figyelemmel, így kevesen figyeltelek, pont erre a fickóra. Fabian csak egy sörre ugrott le, ma van a születésnapja és nem volt kedve az asszonnyal meg a két kis szarossal tölteni azt, abban a kis zugban, ahol élnek. Van elég gondja így is: három hónapja munkanélküli. Úgy hallotta, hogy pár frissen, Németországba érkezett bevándorló kapott munkalehetőséget a volt cégénél, és ezért lett elbocsátva több munkás is, köztük ő is. Haragot érzett eddig is, de ahogyan hallgatta a férfit, még dühösebb lett. Észre sem vette, hogy a tervezett egy sörből sokkal több lett, és talán pár rövid is lecsúszott közöttük. Mikor már minden pénze elfogyott, csak akkor hagyta el a kocsmát, éjfél körül. Először hazafelé araszolt, de egy kereszteződésnél, az ellentétes irányba fordult. Nem azon járt az agya, hogy mihez kezdjen az életével, hanem azon, hogy mit rontott el a múltban. Hiszen ő semmi rosszat nem tett, nem az ő hibája, hogy ott tart, ahol. Belátta, hogy lassan végezte a munkáját, néha ittasan ment be a munkahelyére, és sok selejt is volt a munkájában, de ő megtette, amit tudott. A munkáját a kormány vette el, a bevándorlási hullámra való tekintettel, ez nem kérdés. És ott állt a laktanya előtt, a negyvenötödik születésnapján, miközben a kisbicskáját markolászta és szeméből könnyek folytak, meg az éjjel-nappal dolgozó feleségére és az idegesítő gyerekekre is gondolt, ugyanakkor mérges volt és a bosszú lángja égett benne. A laktanya bejáratánál pár alak hangoskodott, Fabiannak több sem kellett: közelebb lépdelt és kését markolva egy szót sem szólva hagyta, hogy az indulatai irányítsák.
- Pusztuljatok!

Azonban ez nem a laktanya volt, csak egy kollégium, aminek a bejáratánál pár fiatal bulizott, de ez fel sem tűnt az ittas embernek.
A következő születésnapját már egy börtönben ünnepelte.

Új alkotás feltöltése