A szín nem számít

Műfaj: Vers

Ki fehér nem bírja a feketét.
Feketék utálják a kékeket.
Te azt hiszed, hogy ez még belefér?
Pedig szerintem nem, ez érdekes.

Tegnap reggel kint mentem az utcán
(Amúgy az én bőröm színe sötét).
A többi ember megnézett csúnyán,
Mint tolvajt, ki elveszi mi övék.

Persze nem értettem, hol van a baj,
És egyre vissza-vissza bámultam,
A tömeg csípett mint egy szúnyograj,
Én a szégyentől majd elájultam.

Láttam velem szembe jött egy alak,
Drága Hófehérkének inverze.
A sok fehér nézte ahogy halad,
Ő csak előre bámult szenvedve.

Jött hozzám, látta velem is baj van,
Mindkettőnknek béna a helyzete.
Ez mostmár tényleg kibírhatatlan-
Mondta - Tegyünk valamit ellene.

Mondtam menjünk csak oda néhányhoz,
De mi ne vágjuk őket pofába,
Érdeklődjünk a kis problémáról
Hát tényleg nem lehetnénk komák ma?

Odamentünk és jól meg is néztek.
Mit akar vajon ez a két gyerek?
Egy srácnak szóltam: Remélem érzed,
Hogy nem voltatok éppen jófejek.

Mikor saját számon mondom ezt ki,
Én persze az ő nyelvükön szóltam,
Hogy beszélem?-Nem kell meglepődni,
Használom otthon, suliban, boltban.

Magam ugyanolyan ember vagyok,
Csupán a genetikám kicsit más.
De nekik az kell, hogy legyek halott,
Vagy pedig arcom előtt legyen rács.

Ezt fontos lenne megérteni már,
Hiszen nem akarunk semmi rosszat,
De sok ember minket mindig kizár,
És ez mostmár tényleg nagyon bosszant.

Új alkotás feltöltése