Ablak

1. helyezett / Vers

Éjszaka minden sárga.
utcalámpák fényében úszik vakolattalan.
Kitágult, betompult a tér, építőkockaként játszik
macskakövekkel az idő.
színkeveredés.
fehérből sárga, feketéből arany.
Ragtapaszhidak. gyenge kötésként tartják
szakadhatatlanul össze a város tüdejét.
vér csordogál Tiszán.

Hullazsákok gyászaként szippantja magába
a sikolyokat.
Olvasztótégelyként verődik vissza benne, s hal el minden hang.
Lánykacajok, üvegcsörömpölés, hánytatás.
vér csordogál a Tiszán.

Könnyeznek a márványvitézek a bástyákon.
Ütéseket hallanak.
Új galaxisok képződnek a szövetköpönyegen,
minden tompa puffanással nő a levegőhiány.
a kreol bőr ezt is elfedi.
Vér csordogál a Tiszán.
Cigányvér csordogál a Tiszán.

az ájulás előtti pillanat olyan, mint a csók előtti.
Nem tudod mi lesz ezután.
A kulcscsont dombjai felemelkednek,
agyagtáblák helyett, a szívüket tartják helyén,
maguk alatt.
Vér csordogál a Tiszán.
Cigányvér csordogál a Tiszán.

Rózsás szoknyákra gondol.
Fekete szembogarakra, hegedűkre.
Szíve csizmák dobogására ver,
Tüdeje, mint uszályok, kinyílnak a világra,
Ablak lesz, ablakká átfestett horogkereszt
a híd alatti betonon.

Új alkotás feltöltése

Balladisztikus hangulat, de a történet csak az erős, kegyetlen, apokaliptikus metaforákban, metonímiákban bomlik ki, a gyilkosság, a vér, az áldozat motívuma, mint refrén tér vissza, kemény, nehéz, szigorú szöveg, erős, gyakorlott költői nyelven megírva. Ügyes pályamunka, szívből gratulálok!