Belül mindenki egyforma

Műfaj: Esszé

Mikor egy ismerősömről kiderül, hogy pártolja a faji megkülönböztetést az első kérdéseim minden alkalommal ugyanaz az illetőhöz: miért?
De értelmes választ eddig soha nem kaptam, csupán értelmetlen, összefüggéstelen makogást. Senki se tudta megindokolni, hogy miért veti meg a színes bőrűeket. Talán mert még ő maga se tudja, pusztán csak megy a tömeg után, akik szemérmetlenül kántálják ellenszenvüket a sötét bőrűekkel szemben.
Az ilyet látva mindig elgondolkozok, tulajdonképpen miért is veti meg a társadalom ezeket az embereket? Mert más a bőrszínűk? Valóban ez mérvadó indok lenne azért, hogy elítéljenek valakit? Tényleg ilyen felszínes világban élnénk?
Tény ami tény, a háborúk korszakában valóban főképpen a négerek dolgoztak rabszolgaként a földeken de ezért nemhogy lenézni kellene őket hanem pont ellenkezőleg, elismerni munkájukat, hogy puszta izomerővel, fáradhatatlanul, ingyen dolgoztak napestig és a minőségi munkáért még csak egy „köszönöm”-öt se kaptak. Ugyanis a tehetősebb, nemesi réteg magától értetődőnek vette, hogy egy rabszolga tökéletesen elvégzi a feladatát. Lehet, hogy ez évszázadokkal ezelőtt tényleg egyértelműnek számított, de akkor is érző emberekről beszélünk, akiknek jól esne egy kis elismerés a munkájukért cserében. Ezt mégse kapták meg – pedig megérdemelték volna – és a mai modern világban, a rabszolga felszabadítás után, a háborúk befejeztével is ugyanolyan lekicsinylő hangnemben beszélünk velük, holott semmivel se érnek kevesebbet nálunk. Már csak az egyenrangúság értelmében sem.
A bőrük alatt ugyanolyan szív dobog, ugyanolyan csontváz építi fel őket és ugyanolyan érzések kavarognak bennük, mint bármelyik fehérbőrű polgárnak.
Ha megnéznénk egy néger és az Amerikai elnök röntgen képét, nem látnánk a két csontváz között különbséget. Akkor miért is vetjük meg őket? Mert a több száz éves társadalmi rétegződés értelmében őket egykor rabszolgamunkára fogták, szintén a bőrszínűk miatt?
Sokkal inkább megcsókolhatnánk a lábnyomukat azért, mert képesek voltak kézi erővel megművelni a több hektáros földterületeket melynek hála az embereknek volt mit enniük. Bezzeg erre senki se gondol. Hogy nekik köszönhették a mindennapi kenyerüket.
Viszont a háborúk óta eltelt több száz év, eltűnt a rabszolgaság, megjelentek a gépek, modernizálódott a világ. Internet, okos telefonok, repülő autók. A világ megváltozott, a maradi, színes bőrűekre vonatkozó lealacsonyító viselkedés mégis megmaradt mintha kőbe volna vésve.
Holott néhányuk sokkal többet letett már az asztalra, mint pár fehérbőrű (akinek nem inge ne vegye magára!)
Példaként felhoznám Barack Obama-át, az első színes bőrű elnököt, akit már harmadszorra választanak meg az USA elnökének, továbbá 2009-ben Nobel-békedíjban részesítették.
Tényleg kevesebbet érnek mint mi, fehér bőrűek? A bőrszín valóban ekkora befolyással bírna a személyiségre, intelligenciára, viselkedésre?
Gondolj bele, ha befestenék a bőrödet sötét barnára, más ember lennél? Megváltoznának a szellemi és fizikai képességeid, máshogy viselkednél, esetleg maradnál ugyanolyan csak más köntösben?
Csak gondold át és tedd fel magadnak a következő kérdés: tényleg jogos az ellenszenvünk a sötét bőrűekkel szemben?

Új alkotás feltöltése