Rasszizmus

Műfaj: Slam poetry

Szidni a másik fajtáját,ugye milyen könnyű?
Hogy mi is van jelen az emberekben az igazán szörnyű.
Igaz hozzáállás kérdése,mégis sokszor rosszul állunk hozzá,
Csak a probléma és a gyűlölet van előttünk,nem az hogy hogyan tegyük jobbá.
Fontos kérdések merülnek fel az emberben ezzel kapcsolatban..
Hogy ember és ember között milyen kapcsolat van..
Bőrszín alapján különböztetünk meg,de miért is jó ez nekünk?
Ezzel talán a szívünk mélyén megnyugvást lelünk?
Lehet tényleg jól esik ha szidalmazzuk a másikat..
De lehet egyszer az élet majd mást is ad.
Csak gondolkodjunk el egy kicsit jobban,
El kéne indulni,na de honnan?
Sajnos ez egy olyan érzés ami mindig is volt és talán mindenkiben lappang,
De a megértés,hogy elfogadom a másikat,nem lehet hogy ez az alaphang?
Kialakult sztereotípiák,melyek elménket fertőzik,
Mi engedünk nekik,és tárt karokkal várjuk,gyere fertőzz itt.
Nem engedünk utat,saját gondolatainknak,elrejtjük mélyen,
És annyit látunk belőle,mint csillagból egy ködös éjszakán az égen.
Elfogult voltam bevallom,de minek is tagadnám?
A világ haragja ettől még nem szakad rám.
Szerintem fontosabb az,hogy rájössz arra amit homályosan láttál,
Mintsem hogy egymagad gyűlölködve a csodára várnál.
Ne értsetek félre,egyik szemszög sem elítélendő,
De mindkettő valamiért mégis megemlítendő.
Ellenérvek vagy mellette szóló meggondolatlan dühös szavak,
Olykor úgy folyik belőled mint,hegyről a patak.
Amit te gondolsz róla,valószinüleg ő sincs vele másképp,
Ez egy örökké fennmaradó,végtelen társasjáték.
Van az a helyzet,mikor a megbocsátás kilátástalan,
Mikor a gyűlöletnek a szívedben,szoborszerű szilárdsága van.
De aki ezt kiváltotta,egymaga állt ki oda,
És emberi méltóságát ő maga dobta oda.
Bőrszíntől függetlenül tesz jót vagy rosszat az ember,
Lépni kéne,de sajnos senki sem mer.
Makacsok vagyunk,pedig a megoldás előttünk hever,
Kérdezd meg magadtól,hogy a te szíved erre mit felel?
A gyűlölet mint gondolat,mint érzés megfelel,
De ha békét és megértést titulálsz még tán hevesebben ver.
Haragudni könnyű,de megbékélni meg tudsz?
Vagy hátat fordítasz neki,és előle futsz?
Nekem is idő kellett míg szembe néztem vele,
Míg rájöttem,hogy van ennek egyik és másik fele.
A másik szemszögéből szemlélve szépen lassan átgondolod,
És így a végére itt van még néhány apró dolog.
Jobb lenne a béke,és te is tudsz tenni érte,
De erre te magad is rájössz majd a helyes útra lépve.
Te is lehetsz ugyanúgy a szenvedő fél,
aki rettegésben él,és a másik embertől fél.
Vagy élhetsz ezek nélkül,bár tudom kicsit komplex,
De ha így cselekszel hidd el nekem,neked is csak jobb lesz.

Új alkotás feltöltése