Szó láss, szabadság

Műfaj: Slam poetry

Szó láss szabadság!
Hisz a szó szabad.
Legalábbis szabadnak született,
'leg' a láb is, szavad meg elszenvedtetett.
Az ajkadon elmúló hang szóvá teszi,
hogy földre ejtetted és zuhannia kell,
hogy ő maga is kikerüljön
a gondolati rabságból.
Nem függ tovább ott,
az az elvont elmefoszlány.
Csak egy elcsendesült oroszlán,
egy orosz lányt néz,
ki mögött áll egy doboz árnyék.
Az ő szava vajon mondaná-e,
hogy tudom, hogy szabad vagyok.
Vagy,
próbálna szabaddá lenni és elmúlni,
vagy épp megszületni a rengetegből.
Te mégsem próbálsz,
Te mégis összeszorítod ajkad
és nem engedsz, csak börtönzöl.
Szádon harapdálod a bőrt
és önzőn készteted hallgatásra.
Jogtalanul.
Mert mégis mi az ok,
min alapul, hogy szavad a csendé lesz?
Nem, ne gondolkozz a válaszon,
majd én elmesélem.
Egy elme fél, hogy nem lesz épp elemében
és rossz szót szabadítana a szúrós közvéleménybe.
Hiába szabad a szólás,
mert egymást támadják most a betűk is.
Pedig a szó elszáll alapon
hangtalan is kifejezésre juthatunk.
Szó láss! Szabadság!
Nem muszáj, hogy hangra nyisd ajkad,
csak nézz, mert nézni is szabad.
Nézéssel szabad szabadjáraengedni,
elszabadulni vágyó, szabadnak született
kötőszavakat.
A látás összeköt,
tehét nézz, hogy láss és
szabaddá leszel.

Új alkotás feltöltése