Bobo

6. helyezett / Novella
Téma: Erőszak

Kurvára másnapos vagyok. Kinyitom a szemem megnézni, hogy hol lehetek, de mintha minden oldalról vakuznának úgy szúr a Nap. Kicsit körbenézek, látom a szobámban vagyok, és már megint nem engedtem le a rohadt redőnyt. Nem baj, a szemem hozzászokik lassan a fényhez. Kitámolygok a konyhába látom, hogy tegnap részegen megpróbáltam szendvicset csinálni, de annyira undorítóan néz ki, és annyira undorító piaszagom van, hogy elmegy az étvágyam, és inkább letusolok.Az öklöm is szétvertem, jól enne ha kitisztulna a fejem.Csak a nadrágomat és a boxeremet kell levennem, már megint túl kész voltam ahhoz, hogy levetkőzzek. Jól esik a hidegvíz, amúgy is rohadt meleg van és sajog mindenem.Pár perc után észreveszem, hogy vörösödik a víz, és ráparázok, hogy elvérzek,meg minden, de rájövök, hogy nem komoly, csak kicsit szétkarmolták a karom, a nyakam. Sűrűn előfordul. A ribancok karmolnak. Kicsit mosolygok és gondolkozok azon, hogy milyen csajjal voltam tegnap. Az rémlik, hogy lementünk a Boboba, imádom azt a helyet, olcsó a pia és a külső placcon még tépni is lehet.
Mármint nem lehet, csak nem baszogatnak érte. Emlékszem valami csajszira, elkezdtünk beszélgetni, meg minden, de azt mondta, nem akar most semmi komolyat (arra már nem emlékszem, hogy mit mondott miért, mert elég kész voltam), megszorítottam a karját ,hogy velem nem szórakozhat, elég ha leszop a budiba vagy valami hasonló. Most még a szeme is beugrik, kék volt és mikor bekönnyezett egy kicsit, akkor tökre hasonlított egy ilyen tóra, amin olajfolt himbálózik és mindig a Discoveryn mutogatják, hogy ez mennyire veszélyes. Gondolom ez a kis ribanc karmolt össze. Arra, hogy mi történt az öklömmel arra már nem emlékszem. Tökre kíváncsi leszek, már fel is ébredtem, meg a fejem se sajog annyira, majd ráírok a Jocira, ő kábé úgyis mindig józan. Most legalább veszem valami hasznát. Felöltözök elindulok a szobámba, de a gyökér öcsém, rohangál, és ordibál valamit a csokijáról, lekeverek neki egy sallert, szerencsére már be van idomítva, veszi a lapot és bekussol. Régen tesóm is így nyugtatott le. Anyámék szerencsére dolgoznak, már rég kinyírtak volna, ha látják mekkora putrit csináltam a konyhából és, hogy verem a szerencsétlen öcsém. Beülök a gép elé,behuppanok a székbe,lassan elmerülök, lehet mégse frissített fel annyira a tusolás, és látom, hogy Joci fent van, mondjuk ő kábé mindig fent van. Rákérdezek a tegnap estére, mesél a kis ribancról, így utólag, hogy látom hogy szétkarmolt, ég lehet meg is fejeltem volna, hogy tudja hol a helye, meg arról, hogy hogy kiütöttem magam. Állítólag odajött hozzám a kiscsaj csávója, valamit pattogott én meg kiütöttem, aztán Dávidék még jobban elintézték a kis köcsögöt a Bobo mögötti parkolóban. Elégedetten hátradőlök, még egy fasza lejátszási listát is berakok, és lefekszek az ágyamba. A youtube folyton szaros reklámokkal etet, de most még sorozatokat sincs kedvem nézni, pedig nagyon rápörögtem a Breaking Badre, de így is kicsit hányingerem van. Inkább lazulok a DSP Már megintjére és mosolygok, hogy tegnap mekkora állat voltam. Remélem nem lesz belőle cinkem, de igazából leszarom. Úgyis lesz majd valahogy. Mindig van valahogy.

Új alkotás feltöltése

Megrázó szöveg, ereje az E/1-es elbeszélői pozícióban van, maga az erőszaktevő beszél, az ő monológját olvassuk, és látjuk a tökéletes elfásultságot, érdektelenséget. Jó, hogy nincs feloldás, kegyelem, így még tabudöntőbb, erősebb a szöveg, az üzeni, nem könnyű a megoldás.

Bobo

Kurvára másnapos vagyok. Kinyitom a szemem megnézni, hogy hol vagyok, de mintha minden oldalról vakuznának úgy szúr a Nap. Kicsit körbenézek, látom a szobámban vagyok, és már megint nem engedtem le a rohadt redőnyt. Nem baj, a szemem hozzászokik lassan a fényhez. Kitámolygok a konyhába látom, hogy tegnap részegen megpróbáltam szendvicset csinálni, de annyira undorítóan néz ki, és annyira undorító piaszagom van, hogy elmegy az étvágyam, és inkább letusolok.Csak a nadrágomat és a boxeremet kell levennem, már megint túl kész voltam ahhoz, hogy levetkőzzek. Jól esik a hidegvíz, amúgy is rohadt meleg van és sajog a fejem, a kezem, meg mindenem. Két perc után észreveszem, hogy pirosodik a víz, és ráparázok, hogy mi történt, de észreveszem, hogy nem komoly, csak kicsit szétkarmolták a karom, a nyakam, meg szétvertem az öklöm. Sűrűn előfordul. A ribancok karmolnak. Kicsit mosolygok és gondolkozok azon, hogy milyen csajjal voltam tegnap. Az rémlik, hogy lementünk a Boboba, imádom azt a helyet, olcsó a pia és a külső placcon még tépni is lehet.
Mármint nem lehet, csak nem baszogatnak érte. Emlékszem valami csajszira, elkezdtünk beszélgetni, meg minden, de azt mondta, nem akar most semmi komolyat (arra már nem emlékszem, hogy mit mondott miért, mert elég kész voltam), megszorítottam a karját ,hogy velem nem szórakozhat, elég ha leszop a budiba vagy valami hasonló. Most még a szeme is beugrik, kék volt és mikor bekönnyezett egy kicsit, akkor tökre hasonlított egy ilyen tóra, amin olajfolt himbálózik és mindig a Discoveryn mutogatják, hogy ez mennyire veszélyes. Gondolom ez a kis ribanc karmolt össze. Arra, hogy mi történt az öklömmel arra már nem emlékszem. Tökre kíváncsi leszek, már fel is ébredtem, meg a fejem se sajog annyira, majd ráírok a Jocira, ő kábé úgyis mindig józan. Most legalább veszem valami hasznát. Felöltözök elindulok a szobámba, de a gyökér öcsém, rohangál, és ordibál valamit a csokijáról, lekeverek neki egy sallert, szerencsére már be van idomítva, veszi a lapot és bekussol. Régen tesóm is így nyugtatott le. Anyámék szerencsére dolgoznak, már rég kinyírtak volna, ha látják mekkora putrit csináltam a konyhából és, hogy verem a szerencsétlen öcsém. Beülök a gép elé, lusta vagyok megkeresni a telefonomat, lehet mégse frissített fel annyira a tusolás, és látom, hogy Joci fent van, mondjuk ő kábé mindig fent van. Rákérdezek a tegnap estére, mesél a kis ribancról, így utólag, hogy látom hogy szétkarmolt, ég lehet meg is fejeltem volna, hogy tudja hol a helye, meg arról, hogy hogy kiütöttem magam. Állítólag odajött hozzám a kiscsaj csávója, valamit pattogott én meg kiütöttem, aztán Dávidék még jobban elintézték a kis köcsögöt a Bobo mögötti parkolóban. Elégedetten hátradőlök, még egy fasza lejátszási listát is berakok, és lefekszek az ágyamba. A youtube folyton szaros reklámokkal etet, de most még sorozatokat sincs kedvem nézni, pedig nagyon rápörögtem a Breaking Badre, de így is kicsit hányingerem van. Inkább lazulok a DSP Már megintjére és mosolygok, hogy tegnap mekkora állat voltam. Remélem nem lesz belőle cinkem, de igazából leszarom. Úgyis lesz majd valahogy. Mindig van valahogy.