Mit tudhat még adni az élet?

1. helyezett / Slam poetry
Téma: Erőszak

A hitelesség első számú alappillére a tapasztalat.A tapasztalat,mely emlékké ivódik az elmédben,és mely meghatároz milyen emberré válsz és nősz fel.
Mondd csak tudod -e milyen érzés gyerekként arra ébredni,hogy a védelmező kezektől várt óvás helyett pofonokat kapsz?Pofonokat,melyeket nem érdemelsz,de túl kicsi vagy,hogy tegyél ellenük hát sírsz,ordítasz,de ettől az ütések csak erősebbé válnak,ami még jobban fáj.
A férfi,akit apádként tisztelsz,8 évesen máshogy simogat,puszilgat,
te elbújsz és végigremeged az éjszakát,
mígnem részeg édesanyád hazaesik a hajnal perceiben.Segítségért hozzá rohansz,de ő kinevet,nem hisz neked,megaláz.
Ebben nősz fel,mondd szerinted milyen élet vár?
Az iskolába hazaérve lenyomod a kilincset és ahogy léped át a küszöböt kiráz a hideg,gyomrod görcsbe rándul,szíved hevesen ver,és tudod ez az a hely,honnan menekülnöd kell,de megbénít a félelem,hiányzik a sosem létezett otthon és fáj.
Piszkosul.
"Belőled nem lesz semmi,egy senki vagy.Semmire sem vagy jó."-hallgatod éveken keresztül.
Letagadod az iskolában ha kérdezik így van -e,pedig semmi másra nem vágysz jobban,mint,hogy elmondd,de "ami az ajtók mögött zajlik az csak a családra vonatkozik".
Tűrd el,ahogy anyád nevet,nevelőapád ver,mert nem hagyod magad megerőszakolni.
Tűrd,hogy ömlik az orrodból a vér miközben nevetnek "megérdemelted"-csak,mert az osztályfőnök kötelező szülő és otthon látogatást tesz.Az összes tanulmányi versenyre-ahol kimagasló eredményeket érsz el-úgy kell elszöknöd,a többi szülő mondja:"bizony rád biztos nagyon büszkék a szüleid,mondd csak hol vannak?"
"Dolgoznak,nem tudnak itt lenni."-mondod.
És az igazság?Az igazság az,hogy valahol egy kocsmában isznak,vagy "otthon" veszekednek...Így történt az,hogy elkezdtem pusztítani magam,ebbe menekültem.Hetekig nem ittam hátha kiszáradok,cigiztem,ittam,nyugtatókat szedtem és erre ittam energiaitalt,nem szép dolgok,nem vagyok rájuk büszke és beszélnem sem könnyű ezekről.De ekkor ebben láttam kiutat.Egy világ ellen harcoltam,a sorsom ellen,az élet ellen,és minden létező hibát elkövettem amit csak lehetett.Kitűnő bizonyítványom elégségesre rontottam,a szaktanári és igazgatói figyelmeztetések miatt minden versenyről kitiltottak,az iskolai verekedéseket zömében én kezdeményeztem és nyertem meg.Senki nem tudott megállítani,letértem a helyes útról.Egyszer aztán pánikrohamot kaptam,a szervezetem nem bírta tovább a mérgeket,a stresszt és a szorongást egyszerre,összeomoltam,a mentő jött értem.Anyám velem sem akart jönni ekkor is csak ordibált velem.Reménykedtem nem lesz többé holnap,engem átvertek,ez a pokol.De az a 4 nap,melyet a kórházban töltöttem,rádöbbentett arra,hogy ez nem én vagyok.Hogy ennek nem így kell lennie.Hogy én ennél többre vagyok hivatott,és habár piszkosul haragudtam magamra,rájöttem,hogy szükségem volt erre a leckére.Innen szép felállni.
Ez után többé nem engedtem,hogy megüssön.A hatósághoz fordultam segítség reményében,feleslegesen.Egy gyereknek nem hisz senki.Kidobtak otthonról.17 éves leszek 2 hónap múlva,iskola mellett dolgozok,hogy tudjam fizetni a kollégiumot,és komoly terveim vannak a jövőre tekintve társaimmal ellentétben,akiknek fogalmuk sincs mi az élet.Egy szakítás miatt padlón vannak és öngyilkosságot követnének el,el sem tudják képzelni milyen mélyre tud húzni az élet.Én azonban megpróbáltam hinni neki,újra,mint gyerekként,hogy lehet szebb is,és akármennyire is fáj,próbálok mosolyogni,reményt adni másnak,megtartani a hitem,és küzdeni,míg célba nem érek.Egy normális családban,az én családomban,hol a gyermekek boldogok és nem kell sírva ordibálniuk minden éjszaka.
Ezután ha megkérdezik tőlem mi az az erőszak?
Azt felelem:Nos a pokol egy érzés,míg az erőszak egy választás,hogy melyik utat választod,mennyire vagy erős,mennyire bízol magadban és képességeidben,mennyire hiszel a belső hangodnak,mennyit tanulsz a leckékből,ez mind azon múlik milyen emberré akarsz válni,hiszel -e az életnek vagy lázadsz ellene?Feladod,vagy kitartasz és követed az álmaid?Egy út,melyben máshogy élsz,mint a többiek,és,mert más vagy,különlegesebb is,egy a lényeg,hogy ne add fel,küzdj,harcolj,és győzni fogsz!Én ebben hiszek.

Új alkotás feltöltése

​Kedves Kicsilány! Az írásod egy igazi ütés a gyomorszájra, nehéz elolvasása után bármit is írni. Reménykednék benne, hogy nem saját élményedet fogalmaztad meg, de tartok tőle, felesleges reménykednem, ezért gratulálok nem csupán magához az íráshoz, annak pontosságához és hitelességéhez, hanem a bátorságodhoz és az erődhöz, amellyel fordítani tudsz sorsodon. Kívánom, hogy ebben legyen mindig támaszod- nekem is az volt-​ az írás, amelyben​ nyilvánvaóan​ tehetséges​ van.​